A júliusi 17. FINA Világbajnokság egyik budapesti edzéshelyszíne a Császár-Komjádi uszoda, melynek története egészen az ókorig nyúlik vissza. Az itt található források vizét nem csupán fürdésre, hanem ivásra is használták. A török hódoltság idején a fürdők fejlesztése és ápolása került fókuszba, Veli bég korának legszebb fürdőjét építette meg itt. A létesítmény a XIX. század második felében uszodával és gőzfürdővel, később pedig iszapfürdővel bővült. A Császárfürdőhöz kapcsolódó Komjádi uszodát 1976-ban adták át, amelynek egyik különlegessége a nyáron nyitható tetőszerkezet volt.
A Császárfürdő Budapest egyik legrégebbi fürdőinek egyike, a gyógyforrásokat már Claudius császár (41-54) korában is ismerték és használták, fürdő- és ivóvízként egyaránt. A török hódoltság idején a budapesti fürdőket különösen nagy népszerűség övezte, Veli bég itt építette korának legszebb fürdőjét az 1570-es években. Buda felszabadulását követően a fürdő több tulajdonosváltás után a kincstár birtokába jutott, Thermae Regiae Majoros néven ismerték. A Császárfürdő 1806-ban nyílt meg, az Irgalmas Rend kórházként üzemeltette.
A fürdőt a XIX. század második felében alakították át, márványfürdő, női és a férfi uszoda épült, emellett itt működött az egyik első budapesti gőzfürdő. Az 1860-ban Hild József tervei alapján készült a Frankel Leó úti klasszicista épületszárny ma hotelként funkcionál. A létesítmény 1926-ban versenyuszodával, 1935-ben pedig iszapfürdővel bővült.
A Császárfürdővel egy egységet alkot a Komjádi Béla sportuszoda, amit 1976-ban adtak át, a terveket az ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalat készítette. Az 50 x 21 méteres versenymedencét 2 000 néző befogadására alkalmas lelátó övezte, emellett tanmedence, tv és sajtóközpont, illetve a versenybíróság irodái is ezen az emeleten kaptak helyet. A medence alatti szinten 1 000 személyes öltöző, edzőterem, orvosi rendelő és bisztró várta a sportolókat, látogatókat. Az uszoda egyik különlegessége a nyáron nyitható tetőszerkezet, a feszített víztükör és a víz alatti betekintő ablakok voltak. Az uszoda vízellátását a Török és Antal hőforrás biztosította.
A gyógyfürdő és a sportuszoda nem csupán a nemzetközi versenyek otthonául szolgált, hanem a lakosság sportolási és strandolási lehetőségeit is szélesítette.
Források:
Hunfalvy János: Magyarország és Erdély képekben, 1856.
A Komjádi Béla sportuszoda építése (ÉTK videó, 1976.)
Thermaltours.hu
Képek forrása:
A Lechner Tudásközpont fotótára, A Komjádi uszoda az átadás előtt, 1976.
A cikk szerkesztett változata megjelent a PestBuda.hu oldalon.
